Blogolj!

Kevés a pénztáros, döcög a jegyvásárlás a Nyugatiban

Dorogi László
2019.09.01.

A Közlekedő Tömeg Facebook-oldala szúrta ki, hogy augusztus 30. és szeptember 22. között este fél nyolctól reggel hat óráig zárva tartanak a jegypénztárak a Nyugati pályaudvaron.

Fotó: Közlekedő Tömeg/Facebook

Szombat este hosszú sorokban kígyóztak a vasúttal utazók a Nyugati pályaudvar jegykiadó automatái előtt, ugyanis a pénztárak 19:35-kor bezártak. A Közlekedő Tömeg Facebook-oldala azt írja, a pályaudvar nyitva tartása alatt folyamatosan nyitva kellene lenniük a jegypénztáraknak, viszont nincs elegendő pénztáros, ezért dönthetett úgy a MÁV-Start, hogy lerövidíti a pénztárak nyitvatartási idejét.

Emiatt fennakadások várhatóak a jegyvásárlásban a Nyugatinál, ugyanis a 14 jegykiadó automatából 5 egyáltalán nem működik, a további kilenc automatából pedig ötnél nem lehet készpénzzel fizetni, csak bankkártyával.

Az időpont azért is kellemetlen, hiszen augusztus végén, szeptember elején minden évben ilyenkor tetőzik a tanév előtti bérletvásárlási időszak, ráadásul a MÁV mobilalkalmazásán keresztül is csak bankkártyával lehet fizetni és bérletet nem lehet ezen keresztül vásárolni.

A Közlekedő Tömeg azt írja, Magyarországon körülbelül 80 vasútállomáson, többek között a Nyugati pályaudvaron sincs elegendő pénztáros, sokan nyugdíjba mentek, vagy felmondta, a MÁV-Start viszont csak úgy vesz fel újabb pénztárosokat, ha azok beleegyeznek abba, hogy később a jegypénztár helyett a vonatokon, vezető jegyvizsgálóként is kell majd dolgozniuk.

A csoport úgy véli, a MÁV-Startnak módosítania kellene az üzletszabályzatát olyan módon, hogy a pénztárak zárva tartási ideje alatt a vonatokon is lehessen jegyet váltani büntetés nélkül, de csak a felszállás után közvetlenül, a jegyvásárlási szándékot a jegyvizsgálónál haladéktalanul jelezve. Most ugyanis ha valaki jegy nélkül száll fel a vonatra, 2600 forintos bírságot kell fizetnie.

Az ég kék, a fű zöld, a vonatok késnek

Dorogi László
2019.02.07.

A MÁV tájékoztatása alapján 2018-ban 3,8 évnek megfelelő késést halmoztak fel a vonatok Magyarországon, ami megközelítőleg kétmillió perc késést jelent, ám az összes járatra vetített késés átlagosan csak két perc volt.

Fotó: MTI

Aki rendszeresen utazik belföldön vonattal, elképzelhetetlen, hogy legalább egyszer ne futott volna már bele egy frusztráló késésbe. Ez van, a magyar vasútvonalak nincsenek felkészülve az extrém időjárási körülményekre, nincsenek felkészülve a különböző technikai problémákra, meg egyébként is, a járműpark jelentős része van vagy ezer éves (hello Kelet-Magyarország), nincs tehát min csodálkoznunk. Az mfor.hu most a MÁV tájékoztatására hivatkozva kiszámolta, hogy tavaly kétmillió perc késést hoztak össze a társaság vonatai, ami első blikkre brutális mennyiségű elvesztegetett időnek tűnik, de ha egy kicsit az adatok mélyére ásunk, már annyira nem tragikus a helyzet.

Az országos vasúthálózaton a tavalyi évben 1 031 081 személyszállító vonat közlekedett, amelyeknek közlekedési összideje 159 év volt - ehhez viszonyítva a 3,8 évnyi késés ha nem is elhanyagolható, de nem jelentős. A MÁV tájékoztatása alapján a több mint egymillió személyszállító vonat 87 százaléka menetrend szerint érkezett meg a célállomásra, magyarul a késés a vonatok 13 százalékát érintette. 2017-ben ez az arány 12 százalék volt, szóval egy százalékkal romlott a helyzet az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor 2012-ben és 2013-ban például a közlekedő vonatok 17-18 százaléka volt képtelen tartani a menetrendet, ehhez képest szignifikáns a javulás.

Ha a teljes belföldi hálózaton közlekedő összes járatra vetítjük a késéseket, akkor elmondható, hogy átlagosan csak két percet késtek a vonatok, a késésekben pedig nem csak a már említett váratlan és történelmi tényezők játszottak szerepet, hanem a korlátozásokkal járó pályafelújítási munkálatok is. Míg 2017-ben csak a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonal Püspökladány és Debrecen közötti szakaszán zajlott felújítási munka, 2018-ban már több elővárosi vasútvonalat is érintett hasonló átépítés, ezek pedig jelentősen megnövelték a menetidőt ezeken a szakaszokon és ezek a munkálatok 2019-ben is folytatódnak.

S bármennyit is szívjuk a MÁV vérét, a rengeteg késés és fennakadás ellenére az elmúlt három évben országos viszonylatban mintegy négymillió fővel nőtt a MÁV-START utasszáma, ráadásul ebbe a csoportba nem is tartoznak bele a díjmentesen utazó személyek. A csak vonattal utazók véleményét vizsgálva egyébként a magyar szolgáltatások az EU átlagával azonos szintűek az Európai Bizottság két főigazgatóságának megbízásából készült felmérése alapján: Magyarország a negyedik helyen szerepel a jegyvásárlás egyszerűségével kapcsolatban felállított rangsorban, a magyar utasok 93 százaléka elégedett ezzel.

Börtönbüntetést kapott a krónikus bliccelésben szenvedő férfi

Dorogi László
2019.01.29.

A férfi négy év alatt 760(!) alkalommal utazott jegy nélkül a Budapest-Nagykáta vasútvonalon úgy, hogy meg is büntették, ám a büntetéseket soha nem fizette be. Most egy évig gondolkozhat ezen a hűvösön.

Egy év letöltendő börtönbüntetésre és három év közügyektől való eltiltásra ítélte a Nagykátai Járásbíróság azt a férfit, aki 2012 és 2016 között 760 alkalommal utazott jegy nélkül a Budapest-Nagykáta vasútvonalon. A férfinak a börtönbüntetés mellett 870 ezer forintot kell fizetnie kártérítés gyanánt a MÁV-nak, a bírósági ítélet szerint a krónikus bliccelő nem bocsátható szabadlábra.

Az iho.hu információi szerint a férfinak a pót- és késedelmi díjakkal növelt, kamattal terhelt tartozása 11 millió forintra rúgott, s mivel ezt az összeget nem volt hajlandó kifizetni, a MÁV-Start feljelentést tett a rendőrségen. A Nagykátai Járási Ügyészség által képviselt vád alapján a bíróság nagyobb kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében találta bűnösnek a férfit.

Az IHO kérdésére a MÁV-Start elmondta, a vasúttársaság évek óta kiemelt figyelmet fordjt a jegy nélküli utazások visszaszorítására és számos eszközzel lépnek fel a bliccelés ellen. Ennek eredményeként amíg 2016-ban 45 ezer, addig 2017-ben már csak 36 ezer nem fizető utas részére állítottak ki büntetést a jegyvizsgálók.

A MÁV-Start tájékoztatása szerint a bliccelés különösen a budapesti elővárosi vonalakra jellemző, ezért ezeken a szakaszokon gyakoribbak a fokozott ellenőrzések is. A példátlan büntetést elrettentő céllal hozta meg a bíróság, de ahogy a vasúttársaság fogalmaz, az elsődleges cél soha nem a büntetés kiszabása, hanem a jegyváltási hajlandóság fokozása, a jegyvásárlás fontosságának hangsúlyozása, visszaszorítva az érvényes menetjegy, illetve bérlet nélküli utazásokat és a kedvezmények jogosulatlan igénybevételét.

Trükköznek az utasok, szigorít a MÁV

Dorogi László
2018.12.03.

A decemberi menetrendváltástól kezdve csupán négy órán keresztül lesznek érvényesek a 100 kilométer alatti utazásra jogosító vonatjegyek.

Fotó: MTI

A MÁV tájékoztatása szerint azért van szükség a december 9-én érvénybe lépő változtatásra, mert a 100 kilométernél rövidebb távolságra, egy útra szóló, nem kezelt jegyek visszatérítésének lehetőségével egyre többen élnek vissza, különösen jellemző ez a budapesti elővárosi vonalakat, a Budapest-Székesfehérvár vonalat nyáron és a Budapest-Vác-Szob vonalat egész évben igénybe vevők körében. A társaság álláspontja szerint a budapesti elővárosban fokozottan jelentkező utasszám-növekedés, valamint a jegyellenőrök munkaterheinek növekedése miatt a kalauzok minden igyekezetük ellenére sem tudnak minden jegyet kezelni, ez vezetett az utasok által felfedezett kiskapuk kijátszásához.

Az új szabályok szerint vasárnaptól a 100 kilométer alatti menetjegyek árának a visszatérítését az érvényességük kezdete után csak a jegyeken feltüntetett kiindulási állomáson lehet majd kérni, ugyanakkor a december 8-ig elővételben megváltott jegyek a régi szabályok szerint használhatóak fel, azaz hosszabb ideig érvényesek, de visszaváltásuknál már az új szabályok szerint kell eljárni.

Magyarul, ha a jegyvásárló reggel hét órakor váltja meg egy útra szóló, 100 kilométer alatti utazásra jogosító menetjegyét, legkésőbb 10 óra 59 perckor meg kell kezdenie az utazást, de a már megkezdett vonatút a célállomásra közvetlenül közlekedő járaton az érvénytartam lejártát követően is befejezhető lesz.

További változás, hogy amennyiben az utas nem tudja jegyét az eredetileg tervezett időpontban felhasználni, kérheti annak cseréjét, ebben az esetben nem számítanak fel kezelési költséget. A legfeljebb 100 kilométer távolságra kiadott menetjegy az érvényességi idején belül - azaz a megvásárlástól számítva 4 órán belül - a jegyen feltüntetett kiindulási állomáson cserélhető vissza. A 100 kilométernél hosszabb távolságra kiadott menetjegyek cseréjét a menetjegy érvénytartamának legfeljebb első napjáig lehet kérni.

A MÁV felhívta a figyelmet arra is, ahogyan eddig, az e-vonatjegy kizárólag az internetes jegyértékesítési felületen, illetve a Vonatinfó alkalmazásban, online váltható vissza, az érvényesség megkezdése előtt legkésőbb 1 órával. Az online visszaváltásnál a MÁV-Start a pénztárihoz képest kedvezőbb mértékű kezelési költséget számít fel.

A vasúttársaság előzetes felmérései szerint a módosítás a tipikus utazások esetében nem okoz majd különösebb kényelmetlenséget az utasoknak, a MÁV-START tapasztalatai szerint ugyanis a jegyvásárlások túlnyomó többségét - különösen a 100 kilométernél nem hosszabb távokon - azonnali utazás követi és az elővételben vásároló utasok többségének sem okoz gondot az utazási időszak pontosabb megjelölése.

Ritmust vált a MÁV, jönnek a magyar IC+ vasúti kocsik

Már jó előre jeleztük és megint nem a levegőbe beszéltünk.

Akár 200-zal is repeszthetnek az új magyar vonatok!

Jó hírek: mérföldkőhöz érkezett a MÁV-START IC+ fedőnévre keresztelt programja, ami a cég nemzetközi InterCity flottáját újítja meg a következő években; mint megtudtuk, elkezdik a 20 darab új generációs, nemzetközi forgalomra alkalmas IC+ vasúti személykocsi gyártásának az előkészítését. A kicsit már öregecske, lassúcska, elavult jelenlegi szerelvények cseréje már régóta érett, de szerencsére már nem kell sokat várni a frissítésre.

53 000 alkatrészből, átlagosan 5500 munkaóra alatt készül el a MÁV-START első saját fejlesztésű, több mint ötvenszázalékos hazai beszállítói aránnyal épülő, IC+ elnevezésű kocsija.

Az új generációs InterCity-járműcsalád nemzetközi forgalomra is alkalmas - már sorozatban gyártott - első darabját várhatóan nyár elejére fejezik be. Az év végéig összesen 20 darabot gyártanak, majd kezdődhet 70 darab, belföldi forgalmú IC+ összeszerelése.

A személyszállító vasúttársaság szakemberei által tervezett IC+ kocsik sorozatgyártása – két prototípus elkészítése, engedélyeztetése, tesztelése és több mint egymillió kilométernyi üzemeltetése után – 2017-ben indult el a szolnoki Vasúti Járműjavítási Telephelyen. Az új generációs kocsik összeszerelését 21 közbeszerzési eljárás, 95 szerződéskötés, rengeteg tárgyalás, tervezés, gyártósori előkészület és munka előzte meg.

A bürokratikus macera végére értünk.

Első húsz új generációs InterCity-kocsit saját forrásból gyártja a MÁV-START. Az első kocsi típusvizsgálatai és üzemi próbái júniusban kezdődhetnek, a huszadik, külföldi pályán is közlekedő jármű gyártása pedig várhatóan decemberben fejeződik be. Jövőre jön a belföldi forgalomra tervezett IC+ összeszerelése, amelyhez saját forrás mellett kormányzati költségtérítést is kap a vasúttársaság. A hetven kocsi mintegy harmada 2019-ben, a maradék 2020-ban készülhet el.

A folyamatos pályarekonstrukcióknak köszönhetően a jövőben az ország több fővonala válik alkalmassá a 160 km/h-s közlekedésre, ezért a belföldi forgalomban is egyre több ennek megfelelő személykocsira lesz szükség. Az eddigi és az idei beruházások és beszerzések akár évi 40-50 darab IC+ jármű gyártását is lehetővé teszik. A jelenlegi InterCity-forgalomban közlekedő járművek fokozatos cseréjével az utazási komfort folyamatosan növelhető. A MÁV-START hosszú távon szeretné folytatni a sorozatgyártást, mivel legalább 300 új IC+ kocsira van szüksége a személyszállítási piac 2023-ban várható megnyitásáig.

Ezeket a cikkeket olvastad már?