Kisvárdára (is) érdemes LESZ vasúttal menni

Tézsévé
2016.07.09.

Kisvárda. Csirkék, kisebbségi (határon túli magyar) színházi fesztivál, Nemzeti érték gála, focicsapat, végre a keleti végeken is funkcionáló fesztiválközpont (LESZ), meg egy elhanyagolt vasútállomás a „világ végén”. Mert, ugye, amikor a nagy, hős és még ki tudja milyen Szovjetunióba kellett vinni a lejárt szavatosságú konzervet meg Kádár Jánost vonattal, akkor felértékelődött ám Budapest-Szolnok-Záhony vasútvonal. Amelynek egyik állomása speciel a kisvárdai. Amely eleddig a teherforgalom igényeinek igyekezett megfelelni, az utasok biztonságát és kényelmét szolgáló emelt peronok, aluljárók építése – nem meglepő módon – elmaradt. 

Időközben a körülmények (meg a történelmi helyzetek) megváltoztak, a teherforgalom visszaesett, a személyforgalomban pedig a szolgáltatási színvonal emelése és a biztonság került előtérbe. Eddig alapvetően duma szintjén, az elmúlt négy-öt évben már a gyakorlatban is. Olyannyira, hogy megérett a helyzet (és pénz is kerül hozzá) Kisvárda vasútállomás komplex fejlesztésére – az elkövetkezendő 2 esztendőben.

Fölösleges szakszervezeti hiszti

Tézsévé
2016.06.20.

"Nem kaptak béremelést, ezért folyamatosan hagyják el a MÁV-ot a szakértők, mérnökök, a közép- és felsővezetők. A helyzeten pedig az sem segít, hogy a társaság mindössze pár tízezer forintos gyorssegéllyel próbálja maradásra bírni őket" - közölte a Vasutasok Szakszervezetére hivatkozva az Index. Szépen hangzik, de az ördög megint a részletekben bújt el, ugyanis valóság az, hogy épp a vezérkar teszi a szakszervezet dolgát. 

Egészen hiteles lenne a szakszervet sopánkodása, ha nem lenne teljesen álságos, ugyanis nincs elvándorlás a MÁV-nál, és szemkiszúrásról sincs szó. Na most a helyzet az, hogy a MÁV jellemzően a diplomás munkatársainak részére ad Vasutas Nap alkalmából juttatásokat. Ez egy igen nagy jófejség, őket ugye kevésbé érintette az általános béremelés, mert a magasabb képzettségük miatt eleve jóval nagyobbról indul a fizetésük, mint azoknak kevésbé pallérozott kollégáknak, akiknek régóta rendezésért kiálltott a helyzetük. 

Hogy miért fáj ez a szakszervezetnek? Nyilván azért, mert nem az ő kezdeményezésükre, érdekérvényesítésükre, és nem rajtuk keresztül kapják a plusz pénzt a diplomás dolgozók, akiknek az érdekéért egyébként soha nem álltak ki. Ezért érhette a váratlanul a VSZ-t a tervezett kifizetés, ezért pampognak, de sokkal nagyobb megbecsülés övezné a tevékenységüket, ha maguk helyett a kollégákat reprezentálnák ilyen nagy erőkkel.

A MÁV felkészült a balatoni rohamra

Tézsévé
2016.06.08.

„Pokoli lesz nyáron a Balatonra vonatozni” szól a hangzatos cím az indexen, majd így folytatja: “Hétköznap közel felével, míg hétvégén negyedével kevesebb vonat indul majd Budapestről Balatonfüredre, mint tavaly, a déli parti közlekedést pedig átszállások bonyolítják majd”. De mi ebből az igazság? 

A cikk nem bontotta ki az igazság minden részletét, de természetesen a közvélemény a vizes lepedőt egyből a MÁV-ra akarja húzni. Érdemes azonban egy picit a dolgok mögé nézni. A ritkítás oka a székesfehérvári állomás átépítése, ahol különböző technológiai fázisok és a biztosítóberendezés üzembe helyezésének többszöri csúszása miatt jelentős késéssel tudják csak befejezni a felújítást. Ez kizárólag az Európai Uniós vasúti  beruházásokért felelős Nemzet Infrastruktúra Fejlesztő kompetenciája és felelőssége. Ehhez képest a MÁV erején felül teljesítve, többszöri szerelvény és menetrend átszervezéssel tudta elérni azt, hogy a nyáron így is a rajta kívül álló körülményekhez képest a lehető legkevesebb zökkenővel tudja eljuttatni az utasokat Balatonfüredre. 

Így tehát Budapest Balatonfüred relációban munkanapokon 12 vonat (tavaly 17), hétvégén pedig 20 vonat közlekedik a szezonban. Székesfehérvári közvetlen átszállással pedig irányonként még további 5 vonat közlekedik majd hétköznaponként, amivel már a ugyanannyi járat fog közlekedni mint tavaly.

Megvert kalauzok fájdalma fűti a szakszervezetet

Tézsévé
2016.06.02.

Tegnap délelőtt a Pilis állomáson a 2742-es számú vonat vezető jegyvizsgálójára rátámadt az egyik utas, és boxerrel(!) többször megütötte. A szerencsétlen kalauz olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nem folytathatta szolgálatát. A történtek után fénysebességgel reagált a VDSzSz, kérdés, hogy nem árt-e többet az ügynek mint használ?

A hivatalos statisztikák szerint évente 60-70 bántalmazás éri a vonat személyzetét. 

Sajnos ez egy nagyon komoly probléma, amivel foglalkozni kell. Nekem is számtalanszor volt olyan élményem, hogy inkább felvettem a napszemüveget, baseball sapkát és elbújtam az előttem lévő támla mögé, csak ne kerüljek kontaktusba a Mechanikus narancs című film bandáit idéző galerikkel. Általában megúsztam, de többször láttam, hogy fiatalabb vagy nagyon idős, magukat megvédeni kevésbé tudó utasokat vegzáltak. 

Szóval erre gyorsan kell valami megoldást találni, ami mind az utasoknak, mind a kalauzoknak megnyugtató, DE. Semmiképpen sem jó magyar szokás szerint kihasználni a szerencsétlenséget és munkabeszüntetést hirdetni, hogy a kedves szakszervezetünknek meglegyen az éves szereplési kvótája. Ugyanis most pont ez történik: „Egyedül nem dolgozom!” címmel akciót hirdetett a VDSzSz Szolidaritás, hogy a munkáltató teremtse meg a biztonságos munkavégzés feltételeit. Elmondásuk szerint az őket érő sorozatos fizikai és szóbeli atrocitások, támadások, emberi méltóságukat alapjaiban sértő helyzetek miatt a jövőben a személyszállító vonatokon egyedül nem kívánnak szolgálatot teljesíteni. 

Értem én a fájdalmukat, de a médiának szóló performanszokkal nem segítenek a szerencsétlen kollégáknak, sokkal elegánsabb lenne, ha inkább minél hamarabbi tárgyalásokat sürgetnének a döntéshelyzetben lévő illetékesekkel, amelyekre a gyors megoldás érdekében már megoldási javaslatokkal érkeznek. 

A kérdés jó, csak a címzés nem

Tézsévé
2016.06.01.

A sokoldalú (ESZOSZ, miegymás) Bangóné MSZP-s országgyűlési képviselő kérdéssel készült a fejlesztési miniszterhez. Mégpedig azért, mert szerinte érthetetlen, hogy „miért kellett három évet várni arra, hogy rájöjjenek, hogy nem tartható fenn a kedvezményes utazás korlátozása, amellyel a éppen a legintenzívebb időszakban nem jutottak hozzá a múzeumlátogatás lehetőségéhez a gyerekek”. A kérdés előzménye, hogy az Operaház éppen májusra szervezi Operakaland akcióját – komoly kihívások elé állítva ezzel a MÁV-ot. 

A helyzet az, hogy az Operakaland bekavart. 2015-ig ugyanis SEMMILYEN probléma nem merült fel, nem volt elutasított diákcsoport, köszönhetően az alapos tájékoztatásnak és az iskolákkal szoros kapcsolatot ápoló személyes értékesítői hálózatnak. Azért azt sem árt tudni, hogy a vasúti személyszállítási kapacitások elsősorban a tervezhető, hosszú évek alapján prognosztizálható utazási igényekre optimalizáltak. Mind a múzeumlátogatás, mind az Operakaland kedvezménye olyan, az év többi időszakában nem, vagy lényegesen mérsékeltebben jelentkező igényt támaszt, amelynek kiszolgálása a rendelkezésre álló eszközállomány hálózati szintű gazdálkodását, átcsoportosítását igényli.

Az Operakaland rendezvény 2013 óta meghatározó programsorozat a tavaszi, osztálykirándulási időszakban, amely a MÁV-START Zrt.-től jelentős erőforrás allokációt, odafigyelést igényel. A MÁV nem hülye és nem megy fejjel a falnak, így megrendelői állásfoglalást kértek már akkor – és azóta is minden évben – a 90 %-os üzletpolitikai kedvezmény nyújtásához, amivel korlátozzák a díjmentes utazások egy részét. Ennek oka, hogy az Operakaland előadásokra érkezők száma 20 000 fölötti, és közülük jelentős arányban választják a MÁV-START Zrt. szolgáltatásait.

Hogy mennyire így van, arra itt egy sallangmentes adat: 2015-ben egész évben összesen 7897 volt a csoportok száma, ebből csak májusban 2093…

Ilyen létszámnál a legforgalmasabb, díjmentes csoportokkal terhelt időszakban nem áll a MÁV rendelkezésére elegendő minőségi jármű a kényelmes utaztatáshoz. Azért azt sem árt megjegyezni, hogy információnk szerint nem a MÁV-START Zrt. érdekkörében merült fel az üzletpolitikai kedvezmény nyújtásának igénye, hanem kultúrpolitikai célokból, és a mai napig ki akarják terjeszteni a díjmentes vagy kedvezményes utazásokat, így pl. „A sínek a múzeumba vezetnek” kezdeményezésnél, amellyel – és a 1160/2002. Kormányhatározat kibővítésének szándékával – kapcsolatban a MÁV többször is kifejtette elutasító véleményét.

Mert mindennek van határa. Az Operakalandra vonattal utazók száma 2016-ban már 23 212 fő volt, csak ez az utazási igény mindkét irányban 300 vasúti kocsinak felel meg, amely a vasúttársaság járműállományának több mint 10 %-a. Ami azért elég durva.

De!

Nem akarunk a nagyok dolgában kotnyeleskedni, de blogunk szerint hatékony koordinációval, és az iskolákkal folytatott szoros párbeszéddel a jövőben kezelhető lehet a két igény egyidejű kezelése, főleg ha igazak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból érkező hírek, miszerint vizsgálják annak lehetőségét, hogy az Operakaland programsorozatot áprilisban vagy novemberben rendezzék meg.

Meg mondjuk az sem ártana, hogy amennyiben a jövőben kapacitáshiány miatt iskolás csoportok utazása lehetetlenülne el, akkor határozza meg a Megrendelő azt a kedvezmény prioritási sorrendet, amellyel az iskolákat és csoportokat ki kell szolgálnia Vasúttársaságnak.

Szóval, Bangóné jó kérdést hozott, csak rossz helyen kopogtatott vele. A MÁV helyett az Operaház (EMMI) és az NFM az illetékes. A MÁV csak szív, mert szívatják, és nem mondhatja, hogy nem. A magaskultúra felkent képviselői és a minisztériumi aktatologatók kitalálhatnának egy olyan megoldást, amelynek folyományaként rossz szájíz nélkül juthat el mindenki a kedvezményes programokra. Abban biztosak vagyunk, hogy a MÁV-on ez nem múlik. (Főleg, ha bővítik az eszközparkját…) És ezt még egy Bangóné is beláthatja…

Ki van kiért?

Tézsévé
2016.05.29.

Meglehetősén érdekes cikket közölt a CSVM nevű oknyomozásra szakosodott oldal a Blogstaron. Értesüléseik szerint hosszas előkészítések és tárgyalások után a MÁV egy meglepően nagyvonalú bérrendezést ajánlott fel a vonatokon nap mint nap a mérgezett egérként fel alá rohangáló jegykezelő kalauzokoknak: a jelenlegi túlórás bért is nettó 11-25 ezerrel meghaladó fizetést, önkéntes megállapodással 8,4 órás munkaidő, legfeljebb 16 órás szolgálattal (amiből 12,2 óra lehet max a vonaton).

Tehát a szerencsétlen kalauzok jóval magasabb bért kaphatnának kiszámíthatóbb munkaidő mellett. Dacára a korrekt előkészítő tárgyalásoknak a szakszervezetet vezető "urak" egyszer csak felálltak az asztaltól, és a párbeszéd helyett a médiában való üzengetést válaszották. Ki érti ezt?

Valószínűleg, ha - ahogy az a dolguk is - valóban tisztában lennének a jegykezelők régóta rendezésre váró hányattatott sorsáról, nem a ripacskodást választanák. A kalauzoknak pedig kitartást kívánunk, reméljük hamarosan nem csak külső megjelenésben, hanem belső megbecsülésben is megkapják azt, ami jár nekük.

A teljes cikk itt olvasható.

Sűrűbben járnak a vonatok vasárnap és hétfőn

Tézsévé
2016.05.12.

Megállíthatatlanul közeledik a pünkösdi hosszú hétvége, ilyenkor mindenki útra kel, hogy még időben odaérjen a nagyihoz, nehogy újra kelljen melegíteni a húslevest és a rántott húst. Szerencsére a MÁV-nál is gondoltak az utazókra és aPünkösd vasárnap a hetfői, másnap pedig a vasárnapi menetrendek szerint fognak közlekedni a vasutak országszerte. 

Saját tapasztalataink alapján melegen ajánljuk az ilyenkor útra kelőknek, hogy használják ki az internetes jegyvásárlást, hiszen így otthon, bankkártyával is meg tudjuk vásárolni a jegyeinket, amiket kényelmesen, sorbaállás nélkül át tudunk venni az automatákból.

Szóval a MÁV mentrendileg mindent megtesz. Most már csak a felsővezeték szakadások és egyéb balesetek miatt hülhet ki a rántott hús. De reméljük, nem fog.

Olcsóbban szépülnek meg a MÁV dolgozói

Tézsévé
2016.05.10.

Ritka hírekről számolhatunk be: az eredetileg megállapodott árnál olcsóbban szállítja a Kézmű Fővárosi Kézműipari Közhasznú Nonprofit Kft. és az Erfo Rehabilitációs Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. a MÁV által megrendelt nyakkendőket és kendőket. 

Ráadásul a cégek önként (!) jelezték, hogy a nyakkendők 3150 helyett 2490, a kendők 2790 helyett 1990 forintba fognak kerülni. 

A Magyar Állam Vasútnál tavaly terveztettek és rendeltek új egyenruhákat a dolgozóknak a több mint tíz éve használt, elaggott helyett. Így azok már illeszkednek az egyre korszerűbb járműparkhoz és a fejlődő vasút arculatához.

Az új formaruhát azok a MÁV- és MÁV-Start-dolgozók kapják, akik erre a kollektív szerződés szerint jogosultak, és a szolgálatban kötelesek egyenruhát viselni. Ilyenek a forgalmi végrehajtók, valamint az utasokkal közvetlenül kapcsolatba lévő dolgozók, akiken hamarosan megcsodálhatjuk a végeredményt.

Legális mozdonygraffiti?

Tézsévé
2016.05.03.

Kirukkolt egy ötlettel a MÁV Csoport, amellyel – szerencsés esetben – többet is nyerhet, mint gondolná. Szabadon rajzolhatunk mozdonyaira. (Első körben virtuálisan). Szép dolog a történelmi megemlékezés és tiszteletadás, de korunkban ez már kevésnek tűnhet. Hangsúlyozzuk: tűnhet. 

Szóval: legális mozdonygraffiti? Nem. Ellenben jól megkomponált tervekkel érdemes indulnia a 170 éves a magyar vasút! címmel hirdetett mozdonygrafikai pályázaton, mert, ugye, ki tudja… Ha olyan a mű – azaz nem graffiti, hanem a hazai vasúttörténet egy-egy fontosnak gondolt jelenetét ábrázolja –, akkor az alkotó nagy dicsőségére a műve felhasználásával készülő grafika egy éven át a MÁV-csoport egyik, a mindennapi forgalomban részt vevő TRAXX mozdonyát díszíti majd (meg nyer egy utazást). Már ha beküldi május 25-ig, illetőleg a szakmai zsűri a legjobbnak ítéli. A feltételekről bővebben itt olvashatunk.

Az ötlet jó.

Mert hiába a biztató számok (2010-hez képest harmadára csökkent a társaság adóssága), hiába felújított pályaudvarok, vonalak, az elnyert és jól felhasznált uniós lóvék – ezek bizony csak az illetékeseknek jelentenek örömet. Az utazóközönség azt szereti, ha a vagon tiszta – kívül s belül egyaránt. Talán az önmagukat művésznek gondoló kivagyi rongálók (graffitisek) kedvét is szegi egy-egy jól eltalált, szép, tartalmas, beszédes kép. Mert, ugye, a csupasz felületre könnyű krikszkrakszokat fújni – egy képre már nehezebb.

Szóval az ötlet és az irány – jó.

Reméljük a beérkező művek is azok lesznek.

Címkék: Tárcsa

Lázár: sínen van a MÁV jövője

Tézsévé
2016.04.28.
A mai kormányinfon a MÁV-ról és a vasutas életpályamodellről kérdezték Lázár Jánost.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszát azzal kezdte, hogy emlékeztette a jelenlévőket, a szocialista kormányok teljesen vakvágányra terelték a MÁV-ot, a felelőtlen gazdálkodással szinte a végletekig ellehetetlenítették a cég működését. Nem hogy életpályarendszer bevezetése nem jöhetett szóba, de még az alapvető működés is veszélybe került. 

Ezzel szemben 2010 után a kormány és az új vasúti vezetés talpra állította a vasutat, és ez a lendület nem áll meg: az elkövetkezendő hat évben 1200 milliárd forintot kap az ágazat fejlesztésre. Fejlesztik a kelenföldi és a Nyugati pályaudvart és további új kocsikkal bővítik a járműparkot. Hosszú távú cél, hogy a Volánbusz és a MÁV menetrendeket összehangolják. Lázár szerint elismerésre méltó munka zajlik a MÁV-nál, amelynek folytatásában a kormánynak támogatnia kell a céget. 

A vasutas életpályamodellre kitérve azt mondta, meg kell vizsgálni az osztrák és a német rendszereket és azok alapján kell kidolgozni egy magyar viszonyokra is adaptálható megoldást.