Ez a kalauz kapja be… a pótdíját!

Tézsévé
2017.03.17.

Pedig az ember tényleg igyekszik. Meglátni és megírni a jót, segíteni az agyonfikázott magyar vasutat. De vannak olyanok – mint például a következő sztoriban szereplő MÁV-Startos kalauz –, akik sportot űznek az igazságtalansággal vegyített bunkóságból, és csodálkoznak, hogy a véleményt nyilvánítók nagy többségének az a véleménye róluk és a cégükről, ami.

Mert mi is történt?

Egy 14 éves, kamasz(!) – ez ebben az esetben lélektanilag fontos – lány másfél éve kiköltözött Pilisvörösvár mellé, de Budapestre jár iskolába. Másfél éve minden hónap elsején megveszi a BKK (általános iskolás) Budapest-bérletét és mellé a havi, diák vasútjegyet a Vörösvárbánya-Budapest vonalra. Teljesen szabályosan, és nem volt ezzel semmi baj.

Egészen a mai napig (2017. március 17.).

Amikor Isten kifürkészhetetlenségének köszönhetően a 15.20-kor (bár ebben a hónapban éppen 5 perccel korábban, máskor meg másfél órás késéssel) induló szerelvényre egy olyan kalauznőt vezényelt a MÁV-Start, aki nem fogadta el a jegyet. Hogy miért? Csak. A dugig telt vonaton faggatta a lánykát, hogy miért Vörösvárbányáig vesz jegyet, amikor a lakcímkártyáján fővárosi cím van? Köze hozzá? És ha a beteg nagymamáját látogatja? Érvényes volt a jegy? Érvényes. Akkor meg? Aláírni (régebben lyukasztani) és szépen tovább slattyogni – lett volna a dolga.

De nem!

A fülig pirulásig megszégyenített lánnyal – az érvényes bérlet és havi jegy ellenére(!) – megvetetett egy diákjegyet és még kisózott rá 500 forint pótdíjat is. (Ami több mint egy teljes árú felnőttjegy…).

Mondom, mindezt teljesen indokolatlanul, alaptalanul, igazságtalanul.

E helyt csak olyan javaslattal élhetünk a MÁV-Start döntéshozói felé, hogy létszámhiány ide, béremelés oda, ezzel csak utasokat veszítenek és nem ártana, ha a kalauzok alkalmassági tesztjét a frusztrációra, a klimaxos gondokra, a rendszertelen nemi életből következő hatalommániára (nagy dicsőség megszégyeníteni egy kislányt csak azért, mert egyenruha van rajtam, gratulálok) is kiterjesztenék.

Akkor talán az ilyen igazságtalan bunkók, nem kerülnének közszolgaként emberek közé…

A kalauznő meg kapja be (ha már más nincs a keze ügyében) a pótdíját! 

P.s.: Posztunkat elküldtük a MÁV kommunikációs igazgatójának is – választ és kivizsgálást várva. Ha megérkezik, akkor azzal frissítjük a bejegyzést.

Titkok a mozdonyvezetőtől

Tézsévé
2017.03.10.

Olvasónk küldte az alábbi kisfilmet, amelyből kiderül, hogy az innováció nem csak esztétikában, hanem például a környezet védelemében és fogyasztásban is mérföldköves változást hozott az elmúlt években. A Desirokra rácsodálkoztunk - ma már természetesnek tűnnek -, de hogy mikben jelent újdonságot, arról e kulisszák mögé bekukkantó videó és a mozdonyvezető segít nekünk.

Érdemes megnézni!

Jó utat!

Felejtsd el az autót, így érdemes Ausztriába utazni!

Tézsévé
2017.03.08.

GYSEV ausztriai és magyarországi hálózatán először léptek szolgálatba személyszállító villamos motorvonatok. Az öt új szerelvény nem csak környezetbarát, hanem gyors is, sebességük elérheti akár az óránkénti 160 kilométert is. Az utasok számára jó hír, hogy egyszerre közel 260-an is kényelmesen utazhatnak rajta, immáron teljes mértékben akadálymentesen. 

fotó: iho.hu

Az új vonatok a Nyugat-Európában már sokszorosan bizonyított Siemens Desiro ML típusúak, melyek 3 egységből összekapcsolva 75 méternyi száguldó karavánként robognak az utasokkal. A belső kialakításuknál természetesen csakis a maximális kényelem lehetett a zsinórmérték, klimatizált terek, korszerű utastájékoztatás, ülésenként állítható fényerejű olvasólámpák fémjelzik valamennyi kocsi szolgáltatásait. A munkamániásokat sűrűn elhelyezett konnektorok és vezeték nélküli internethozzáférés segítik.

A „Ventus” névre keresztelt Desiro-k alacsonypadlósak, így a babakocsikkal is könnyedén fel lehet rájuk pattanni, de a kerekesszékesek számára sem jelenthet akadályt az utazás, ráadásul a mellékhelyiségek kialakításánál is gondoltak rájuk.

A technika szerelmeseinek csak néhány adat, hogy mennyire korszerűek ezek motorvonatok: a kétáramnemű működés nem jelent gondot, ami ugye azért nagy szám, mert Ausztriában 15 kV AC, míg a magyarországi szakaszokon 25 kV AC a betáplálás, tehát mindkét hálózatra fel kellett készíteni a technikát. A Siemensnek ebben hatalmas tapasztalata van, hiszen a hosszú évtizedek során számos olyan vonalra szállítottak már szerelvényeket, ahol több országon keresztül haladnak át a vonatok, és hasonló kompatibilitási feladatokat kellett megoldani. A hajtás akár 2 600 kW-os teljesítményt is képes átvinni a sínekre, ami az utazók nyelvére lefordítva akár óránkénti 160 kilométeres suhanást is jelenthet. A hatékony villamos hajtásrendszer persze mindezt környezetbarát módon teszi.

foto: Regionalbahn.hu



Nem véletlenül mondhatta a motorvonatok leszállítását követően a Siemens Zrt. Mobility divíziójának vezetője, hogy az utasbarát kialakítású Desiro-k nagyon jó szolgálatot fognak tenni a GYSEV-nek, hiszen ezzel a legmagasabb színvonalú szolgáltatást tudják majd nyújtani a közönségnek.
 

Ha kíváncsi vagy az új vonatokra a Sopronkeresztúr – Sopron – Vulkapordány – Ebenfurt – Bécs főpályaudvar, valamint a Pomogy – Nezsider – Bécs főpályaudvar vonalakon próbálhatod ki őket. Mi már megtettük és nyugodtan mondhatjuk, érdemes otthon hagyni az autót, ha bekapnánk a sógoroknál egy wienerschnitzelt.

Kamu adatokkal ekézi a MÁV-ot a Portfolio

Tézsévé
2017.01.19.

Sajnálatos módon régi berögződése a magyar embernek, hogy a MÁV valami ezoterikusan működő, mindig pontatlan szükséges rossz az életünkben, amivel kénytelenek vagyunk együtt élni. Divattá vált a szidása, ami nehezen kopik ki a közbeszédből, az egyértelműen javuló tendenciákat, fejlesztések pedig elfelejtjük észre venni. Remek példa erre a vérlázítóan félrevezető, pontatlan, de annál hangzatosabb Portfolio.hu hírportálon megjelent cikk, aminek már a címe is kinyitja a bicskát: „Drága, késik, nem jár, ha mégis lassú – Így is imád vonatozni a magyar”. Nem csak a mi zsebünkben nyílt ki, a MÁV illetékesei tételesen cáfolták a cikk fals állításait. Lássuk. 

A Portfolio.hu cikkének alapjául szolgáló Rail Market Monitoring Scheme felmérés eredményeit alapjaiban vitatja a vasúttársaság. Már a tanulmány kiinduló pontja is egy óriási tévedés, az elemzés a lemondott (törölt) regionális és elővárosi vonatok aránya ugyanis 2014-ben a cikkben szereplő 11,5%-os adat helyett 0,54% a valós, amely európai viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Téves adatot tüntettek fel pontossági menetrendszerűségként az elővárosi és regionális vonatok esetében is, mely 2014-ben 87,46% volt az anyagban szereplő 78%-kal szemben, ez pedig megfelel az iparági sztenderdek szerinti átlagnak. Nagy kérdés, hogy honnan vették ezeket a totálisan fals adatokat, de ami nagyobb baj, hogy az összehasonlítás módszertana is teljesen homályos. A Rail Market Monitoring Scheme weboldala szerint nem statisztikai adatokra hivatkoznak, hanem egy korábbi tanulmányra, illetve az adatgyűjtés „gentlemen's agreement” (?) alapon történt, ami ugye mindennek mondható, csak egzaktnak nem. Persze az apróbetűs részben mosdatja magát a cég: számos tényező befolyásolhatja egy vonat pontosságát, ráadásul nehéz összehasonlítani a különböző országok adatait, már csak azért is, mert nem azonos időszakokat dolgoz fel. Kérdezném én, hogy ebből akkor hogyan lehet megbízható, tényszerű következtetéseket levonni?! Vagy nem az volt a cél? 

Mindezek alapján elmondható, hogy Magyarország 2017-es vasúti személyszállítását már nem lehet megítélni egy vitatható forrású és metodikájú, 2012-2014-es adatokkal dolgozó tanulmányból. Tekintve, hogy az utasok számára jól érzékelhető fejlődésen ment át a vasúttársaság az elmúlt néhány évben, köszönhetően a vasúti pálya- és járműfelújításoknak, a modern motorvonat beszerzéseknek, a menetrendszerűség növekedésének, a szolgáltatási színvonal emelésére irányuló hatékony intézkedéseknek. Mindenki a bőrén érezhető, hogy a fejlesztésekkel jó irányba halad a vasútvállalat, azt az is bizonyítja, hogy 2016-ban több mint 3 millióval emelkedett a belföldi vonatok utasszáma. 

A cikkben szereplő adatok pontatlanságaira súlyos mennyiségű, de a valóságot reprezentáló táblázattal és adathalmazzal világít rá a MÁV, melyeket a terjedelmük miatt nem is másolnánk át ide, de elérhetőek a következő linken. Arra biztatunk mindenkit, hogy az ilyen és ehhez hasonló félrevezető tanulmányok helyett inkább üljenek fel egy vonatra és saját tapasztalataik alapján ítéljék meg a vasúti közlekedés állapotát. Mert ez a MÁV már nem az, ami divattá tette a szidalmazását.

Hibridek, M4 és a mentősök

Tézsévé
2017.01.19.

A Magyar Közlekedés cikke alapján Ludvig László és Siemens magyarországi történetét ott hagytuk abba előző posztunkban, hogy a fejlesztések fókuszában a kapacitás növelése, a környezet védelme és a biztonság garantálása áll az egyre szűkülő költségvetések mellett – ami nem megy a digitalizáció tényleges használata nélkül. 

De lássuk, hogy miként képzelik mindezt el. A cikk alapján egyértelmű, hogy a jövőbeni fejlesztéseik sorában egyaránt szerepelnek hatalmas közlekedési rendszerek, mint ahogy csúcstechnológiás termékek, ill. részmegoldások is. A nagyobb rendszerekre jó példa egy nagyváros új metróvonalának építése, mint ahogy azt Budapesten is tették az M4 esetében. Másik példaként, aki mostanában járt nagyobb kiállításokon – például mi is megtekinthettük az InnoTranson a jövő vonatait –, annak számára egyértelmű, hogy a következő évtized a nagysebességű távolsági vonatok új moduláris, rugalmas és energiahatékony generációjának tervezéséről fog szólni – Ludvigék sem készülnek másként a Siemens-nél. Ugyanakkor a komplex rendszerek olyan csúcstechnológiás termékeken alapulnak, mint pl. a legújabb multilevel converter, melyet a vontatási energiaellátó berendezések stabilizálására fejlesztenek. De említhetnénk a hibrid hajtású elektromos teherjárművek áramellátásának biztosítását, vagy éppenséggel a rugalmas áramszedők állapotfigyelő rendszerének kialakítását is. Végül, de nem utolsó sorban, elektronikus biztosítóberendezésekhez valós idejű, elosztott architektúrájú kommunikációs rendszer létrehozásán is munkálkodnak, melyek talán egyszer a MÁV vagy a GySEV vonalain is megjelennek.

De a főváros és nagyobb városaink kulturáltabb közlekedéséhez láthatatlanul már az elmúlt években is jelentősen hozzájárult a Siemens az egyik legdinamikusabban fejlődő területe, a vasúti áramellátáson keresztül. Bár nem ebben a tudatban szállunk fel a szerelvényekre, azért nem árt tudni, hogy a városi közlekedésben az M4 és M2 metróvonalak, a szegedi, debreceni, miskolci, valamint az 1-es és 3-as villamos vagy a budai fonódó villamoshálózat is az ő munkájukat dicsérik.

„Egy szó, mint száz: a XXI. század bőven tartalmaz kihívásokat és saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy az idő is préseli a mérnököket. Gondoljunk csak bele: teljesen természetes számunkra, hogy szinte mindegyik telefonmárka évente jön elő újabb és újabb készülékekkel. Mert 1 év után elavul az addigi csúcsmodell is. Bár a vasúti közlekedés konzervatívabb, a digitalizáció itt is egyre gyorsabb tempót diktál.”

S ne feledkezzünk meg az intelligens rendszerekről sem, amelyek a jövő közlekedését vetítik előre. A Siemens nem csak a síneken szárnyal, hanem minden polgár mindennapi életét is figyelemmel követi. Nincs ez másképp a közúti közlekedés irányításában sem! Így aztán a legkorszerűbb LED-technológiával építenek csomópontokat a jelzőlámpás forgalomirányításban úgy, hogy a teljes városra kiterjedő LED-csere projekt részben az energia megtakarításból finanszírozható. Ígéretes eredmények vannak az automatizált, integrált utcai parkolás-menedzsment területén – legyen szó zárt parkolási rendszerekről parkolóházon, P+R létesítményen belül, vagy éppenséggel felszíni parkolóban.

Ugyanígy kiemelten fontos az az informatikai fejlesztés, amelyet az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási központjának készítettek, és amelynek révén a mentősök hozzáférést kaptak a főváros forgalomfigyelő rendszerének részét képező, mintegy 300 kamera valós idejű információihoz és szolgáltatásaihoz. Mondjuk, ez sem elhanyagolható.

Ez derült ki a Ludvig Lászlóval folytatott beszélgetésből a Siemens terveiről, melyről bővebben is olvashatunk a Magyar Közlekedésben.

Most már abban bízunk, hogy nem csak a lapban, hanem a valós magyar közlekedésben is élvezzük mindennek előnyeit. 

Előzmény: http://menetterti.blogstar.hu/2017/01/05/az-elso-villamos-mar-elindult-/32970/

Az első villamos már elindult...

Tézsévé
2017.01.05.

…felénk. Mégpedig 1887-ben, és – aki esetleg nem tudná – az ország első villamosa Budapesten egy Siemens Halske szerelvény volt. És ez még csak a kezdet volt. Kilenc évvel később, 1896-ban pedig Európa első földalatti vasútjához – „sárga kisföldalatti” – a kocsik villamos berendezéseit szintén ez a cég szállította. És biztos, ami biztos alapon a Siemensnek köszönhetjük ennek a vonalnak a jelző- és biztosítóberendezéseit is.

Ludvig László

De – szerencsére – nem a XIX. század végéig kell visszatekintenünk, ha német cég magyarországi jelenlétére akarunk bukkanni, hiszen a most folyó szakmai kihívásokról és feladatokról – legfőképpen arról, hogy innovatív szemléletmódjuk miként formálja a holnap közlekedését is találtunk információt. Mégpedig a Magyar Közlekedés egyik tavalyi számában, amelyben Ludvig László divízióvezető beszélt a jelenről, de még inkább a jövőről.

És ez mondjuk nem mellékes, tekintve, hogy a vállalat ma a hazai kötöttpályás közlekedés stabil beszállítója.

Érdekes kettősség a magyar nyelvben a kötött (pálya) és a mobilitás szavak ilyetén összefonódása, de a Siemensnél – még szép! – nem az etimológián gondolkodnak. Ludvig nem kertel, határozottan vallja, hogy a mobilitás mérhetően nő: a városok lakossága két fővel gyarapszik másodpercenként, így egyre több ember és áru mozog a városok között, elsősorban vasúton és közúton.

„2030-ra az elővárosi vasúti közlekedést használó utasok száma napi 6-ról 10 millióra fog nőni Németországban, 2050-re pedig a vasúti árufuvarozás kapacitása az USA-ban évi 4 milliárd tonnára bővül. Közúton az átlagsebesség a legtöbb nagyvárosban kevesebb, mint 20 km/h, és ez akár tovább csökkenhet. 2030-ra az autók száma háromszorosára nő Indiában, négyszeresére Indonéziában és tízszeresére Kínában”. 

Így aztán már érthető Ludvig László logikája, miszerint a fejlesztések fókuszában a kapacitás növelése, a környezet védelme és a biztonság garantálása áll – egyre szűkülő költségvetések mellett. És ez nem megy a digitalizáció tényleges használata nélkül. Ez a szemléletváltás az energetikai céget sem kerülte el. Míg a „fizikai” világban a Siemens által telepített bázis 300 ezer összekapcsolt eszközben ölt testet, addig a virtuálisban havonta több mint 17 terabájtnyi adat nyújtotta információ alapján tevékenykedik. És most kedveskedünk a szakembereknek pár konkrét adalékkal arra nézvést, hogy mely területeken mozognak otthonosan: ilyen a közlekedésirányítás (komplex központok; új, web alapú közúti forgalomirányítás), a flottamenedzsment (például gördülőállomány, a berendezések és az infrastruktúra távoli diagnosztikája és karbantartás), valamint a hatékony hálózatok (különböző közlekedési eszközökre vonatkozó információk, útvonaltervezés, foglalások integrálása) működtetése. 

Itt tartunk most. Első körben ennyi. A jövő egy önálló posztot is megér.

Megírjuk.

 

Okostelcsin a pontos vonatérkezés!

Tézsévé
2016.12.25.

Na, ezt is megértük! Ne tagadjuk, baromi sokat vártunk rá, de novemberben végre a Gugli mepszen is elérhetőek lettek a MÁV-járatok, menetrendek!

S ha egy üzlet beindul! Már nem ennyit kellett várni a következő lépésre, hiszen itt az első újdonság is a szolgáltatásban, történt ugyanis, hogy immáron külön színekkel jelzi majd a Google Maps az egyes járatokat.

Így a személyvonatok kék, a gyorsított személyvonatok zöld, a zónázó vonatok sárga, míg az expresszvonatok fehér színnel jelennek majd meg a térképen. 

Emellett az adott járat viszonylatjelzései is megjelennek, így biztosan tudható, mi érkezik éppen. 

Ez cseppet sem elhanyagolható, hiszen nagyban segíti majd, hogy az ember gyorsan, akár sétálás közben is pontos képet kapjon arról, hogy mikor számíthat a számára fontos járat érkezésére, hiszen a térképen valós időben követheti majd figyelemmel az egyes vonatok mozgását. 

Szívtelen tolvajok - Frissítve! - megvan az egyik defibrillátor

Kegyetlen, szívtelen ingyenélők okoznak mérhetetlen – elsősorban nem anyagi – kárt a pályaudvarokon. November 22-én a hegyeshalmi, december 11-én hajnalban pedig a győri vasútállomásról lopták el az életmentő defibrillátorokat ismeretlen személyek. Az elkövetők megtalálásához a lakosság segítségét kéri a MÁV. 

Ezeknek semmi sem drága! Még az emberi élet sem. Aki defibrillátort lop, az nagyjából mindenre képes. Az újraélesztés esélyét emelik el. Belegondoltak abba, hogy BÁRMELYIKÜNK (a tolvaj nagymamája, nagypapája, anyja, apja, testvére, gyereke) szíve megállhat hirtelen, s ha nincs az újraélesztéshez elengedhetetlen eszköz, akkor…

Akkor már mi sem leszünk. A defibrillátorok jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert hirtelen szívhalál esetén minden egyes perc számít: újraélesztés nélkül már négy-öt perc után idegrendszeri károsodás következhet be, és a szakszerű segítség sok helyen gyakran nem áll rendelkezésre. Egy-egy vasútállomáson naponta több ezren is megfordulnak, ezért – sajnos – lényegesen magasabb a valószínűsége egy-egy ilyen eset bekövetkeztének. Hirtelen szívhalálnál a gyors segítség és a defibrillátor viszont életet menthet.

Tavaly októberben a MÁV elnöke azzal a gondolattal adta át a készüléket, hogy az állomásokon naponta megforduló sok ezer ember közül ha csak egynek az életét is megmenti majd valamelyik defibrillátor, akkor már érdemes volt őket elhelyezni. A győri eseményt Fehér Miklós, a 2004-ben hirtelen szívmegállás következtében a futballpályán fiatalon elhunyt egykori válogatott labdarúgó, ifjabb Fehér Miklós édesapja is megtisztelte jelenlétével. S ha valaki nem tudná, hogy ez esetben miről is van szó, annak ajánlanánk ezt a kis összefoglalót a népszerű csatár, ifjabb Fehér Miklós összeeséséről.

A szívhalál nem játék. Az újraélesztéshez elengedhetetlen eszközt megfújni pedig nem vicces és anyagilag sem bombaüzlet.

Az emberi alávalóságról, gusztustalanságról eddig azt hihettük, hogy véges. Ezek a szívtelen tolvajok bebizonyították, hogy tévedtünk, mert végtelen.

Az elkövetőket egyelőre nem sikerült azonosítani, ezért aki bármilyen információval rendelkezik az esetekkel kapcsolatban, kérjük, keresse fel a városi rendőrkapitányságot, vagy hívja a rendőrség 112-es, általános segélyhívó számát, illetve a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjának 06 96 417-329-es hívószámát.

A reménybeli túlélők nevében köszönjük.

Frissítés:

Megtalálták a győri vasútállomásról ellopott defibrillátort kedd este - közölte a MÁV kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel.

Az életmentő készüléket, amelyet a váróteremből loptak el, egy vasutas találta meg a győri állomás környékén, egy bokor alatt – olvasható a közleményben. A defibrillátoron nem volt szemmel látható sérülés – tették hozzá. A rendőrség az éjszaka helyszíni szemlét tartott, az elkövetőt még nem sikerült azonosítani.

Mindeközben egy szomorú hír is napvilágot látott: információnk szerint a győri pályaudvaron elhunyt egy utas, akin talán lehetett volna segíteni, ha nem lopják el az ominózus újraélesztő készüléket. Szégyellje magát a tolvaj!

MEGVAN A VASÚT LEGJOBB FOTÓSA

Tézsévé
2016.12.07.

Fehér füst szállt fel a Nyugati Pályaudvar képzeletbeli kéményéből: ma eredményt hirdettek a Siemens és MÁV „Vonatozz, fotózz, nyerj!” fedőnevű fotópályázatán, melyen igen csak menő cuccokat lehetett nyerni, ha beküldted a vonatozáshoz kapcsolódó művészi alkotásod. Több mint 900 fotó érkezett be, a jelentkezők bizony igen csak kitettek magukért, remek képek születtek, de beszéljenek helyettünk a művék, a helyezések sorrendjében mutatjuk a zsűri kiválasztottjait:

1. helyezett - Heiszig Tamás

2. helyezett - Dechmann Hanna

3. helyezett - Dávid Olívia

4. helyezett - Petz László

5. helyezett - Sándor Anna

6. helyezett - Kinyik Gábor

7. helyezett - Berkecz Zoltán

8. helyezett - Tilai Norbert

9. helyezett - Fogarassy Réka

10. helyezett - Nagy Bence

Ők a legjobbak!

Gratulálunk mindenkinek!

Leáldozott a fémtolvajok csillaga!

Tézsévé
2016.11.30.

Ugye legalább mindenkivel – szerencsés esetben csak - egyszer előfordult már életében, hogy csak áll a megállóban, vár, vár, már 20 perce jönnie kellett volna a vonatnak, de csak vár, 30 perc, 40 perc... mivan már?! Semmi. Ha a csillagok úgy állnak apu, anyu, férj, feleség riasztható, hogy ugorjon már el értünk „lécci” kocsival, de a kevésbé szerencsések bizony ilyenkor nem ritkán órákat kellett, hogy várjanak. Igen, a vasúti fémlopások miatti brutális késésekről van szó, ami rengeteg utazó mindennapjait keserítette meg. Idáig. 

Mostanában ugyanis egyre ritkábban tapasztalhatunk hasonlókat, hála Istennek úgy tűnik, sikerült drasztikus mértékben visszaszorítani ezt a típusú bűnözést. A három éve bevezetett fémkereskedéseket szabályozó szigorú törvény-módosítások eredményeképpen kevesebb mint tizedére sikerült visszaszorítani az ilyen típusú bűncselekményeket, amelyek nem csak veszélyeztették a vasúti közlekedés biztonságát, de fennakadásokat, késéseket, valamint jelentős anyagi károkat okoztak. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint így 103 millió forintra csökkent a fémlopásokból eredő károk értéke 2015-re, szemben a 2012-ben még 1 milliárd 360 millió forinttal. Azért ez nagyon-nagyon nem mindegy! 

Különösen üdvözlendő, hogy a szigorítások eredményei a MÁV-nál is jelentkeztek: a cég adatai szerint a tavalyi és a tavalyelőtti összegnél is kedvezőbb a fémtörvény hatása, az idei első háromnegyed évben 25-re csökkent a vasútvonalakon a fém- és kábellopások, rongálások száma a korábbi két évben tapasztalt mintegy 50-50 eset után. A szabályozás bevezetése előtt, 2013-ban még több mint 300, azelőtt pedig évente 500 feletti esetben követtek el kábellopást vagy rongálást.

Ezeket a cikkeket olvastad már?